ALCL

Bár már 1994-ben leírt betegségről van szó, igazán az utóbbi években került előtérbe. Az egyre szigorúbb utánkövetések kapcsán kiderült, hogy az implantátumok okozhatnak rosszindulatú elváltozást a mellben. Nem emlődaganatról van szó, hanem a szervezet által védekezésként készített implantátum körüli tokszerkezet betegségéről, egy nagyon ritka típusú limfómáról. Számtalan forrásból hozzáférhető az erre vonatkozó szakmai állásfoglalás. Mégis, még szakmán belül is nagyon sok a bizonytalanság, egyelőre kevesebb a biztos tudás, mint a találgatás, vélekedés. Nem kérdéses, hogy ezzel a betegséggel foglalkozni kell, nem lehet elbagatellizálni, ám a ma elérhető statisztikai adatok birtokában helyén kell kezelni. Jelentős a probléma, hisz egyértelműen a mellimplantátum által provokált daganatkeletkezésről van szó, amiről eddig nem tudtunk. Ám ennek előfordulási gyakorisága, felismerés esetén nagyon eredményes kezelhetősége alapján – jelenlegi ismereteink alapján (!) – indokolatlan az ijedtség: a félelem miatti implantátum csere vagy akár eltávolítás műtétjének 20-25-ször nagyobb a halálozási kockázata, mint a betegségé! Úgy vélem, a páciensek részéről a legfontosabb jelentőséggel a felismerés bír: amikor több évvel a műtétet követően, előzmények nélkül jelentős, jellemzően féloldali duzzanat keletkezik, gondolni kell a betegségre, s fel kell keresni a kezelőorvost. A szakmán belül, akár orvosok részéről megjelenő, betegségtől való félelem miatt az adottságoknak nem megfelelő műtéti megoldást, vagy a statisztikailag “jobb paraméterű”, de adott szituációban nem optimális implantátumot választani nem szabad, hiszen a rossz választás korrekciókat, újabb és újabb beavatkozásokat, akár több műtétet kívánhat, melyek összegzett veszélye – egyelőre úgy tűnik – nagyobb.